Új migránsválságot szabadíthat ránk Ukrajna EU-csatlakozása

Bár az orosz-ukrán háború kitörése óta kevesebb szó esik erről, az Európai Uniót 2015 óta sújtó migrációs válság nem csillapodik. Ugyan az egyes nyugat-európai országok kezdenek ébredezni, és felismerni azt – amit a magyar kormány tíz éve mond –, hogy a tömeges illegális bevándorlás súlyos veszélyt jelent az európai társadalmakra nézve, az unió vezetése továbbra sem talált megoldást a problémákra, és még mindig a kötelező kvótát erőltetné. Magyarország ezt elutasítja, ezért az Európai Bizottság napi egymillió euró (!) megfizetésére kötelezte. 

Így is elég súlyos tehát a migrációs helyzet, ám az EU politikai elitje, Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel, a TISZA Pártot is magában foglaló Európai Néppárt elnökével az élen mégsem ezzel a kérdéssel foglalkozik intenzíven. Ehelyett azon dolgoznak teljes erővel, hogy a lehető legrövidebb időn belül – a tervek szerint 2030-ig – csatlakoztassák Ukrajnát az EU-hoz. Ahogy azt már bemutattuk, ez a lépés katasztrofális hatással lenne a magyar mezőgazdaságra és a munkaerőpiacra, de egyéb súlyos kockázatokat is hordoz. 

A Magyar Külügyi Intézet korábban a Mandineren is ismertetett tanulmányában idézi az Ukrán Jövő Intézet 2023-as kutatásának adatait, amelyek szerint a háború előtt 41-44 milliós Ukrajnát az elmúlt években 6,5 millióan hagyták el, emellett 3,5 millió belső menekültet tartanak számon. 

Ukrajna jelenlegi lakossága nem éri el a 30 millió főt, a becslések szerint az országban 29 millióan élnek, közülük 17 millió, azaz 58,6 százalékuk inaktív. Utóbbiak közül 8 millió nyugdíjas, és mindössze 4,8 millió 15 év alatti gyermek. Ukrajna csatlakozásával legalább 30 millió ukrán kapna lehetősége arra, hogy az Európai Unió bármely országában munkát vállaljon, és egy jó részük teljesen érthető módon útnak is indulna az összeomlott országból egy jobb élet reményében. Ez a belső, legális migráció jelentősen megterhelné az uniós – és mivel szomszéd ország vagyunk, elsősorban a magyar – ellátórendszereket. 

Új migrációs hullámot indukálhat az ukrán EU-csatlakozás

Emellett az illegális migráció is lendületet kaphatna, hiszen Ukrajna újjáépítéshez munkaerőre lesz szükség, és 

Ha így lesz, az mindenképpen növeli az illegális migráció intenzitását, de amennyiben Ukrajna az EU tagja lesz, még csábítóbb célponttá lesz majd a migránsok szemében, és kérdéses, hogy az újjáépítéshez szükséges munkaerőt Ukrajna képes lenne-e hosszú távon az országban tartani.

Jelenleg nem lehet tudni, hogy az orosz-ukrán háború rendezését követően hol lesznek Ukrajna határai, de biztosan létrejön majd egy új, több száz – esetleg ezer – kilométer hosszú, jelenleg ismeretlen és rendezetlen határszakasz. Amennyiben az ukránok felvételt nyernek ez választja majd el az Európai Uniót és Oroszországot. Ennek ellenőrzése olyan feladat, amellyel sem Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) sem az ukrán hatóságok nem tudnának megbirkózni. 

Ráadásul mindez olyasféle zsarolási potenciált kínálna Oroszországnak, mint amilyennel Törökország is rendekezik, és él előszeretettel, hiszen 

 Új migrációs útvonalak nyílhatnának meg Ázsia felől, és újabb kelet felől ukrán földön keresztül érkező migrációs hullámokkal kellene megküzdenie az uniónak. Az új külső uniós határokon többen próbálnának majd bejutni Közép-Ázsia térségéből, valamint Afganisztánból is. A beérkező migránsok egy része pedig Magyarországon keresztül próbálnba eljutni a nyugati tagállamok területére. Amennyiben pedig Ukrajna a schengeni övezethez is csatlakozhatna – ennek azért minimális a realitása –, a migránsok innentől kezdve kedvük szerint utazhatnának át Európán, könnyedén elkerülve az ellenőrzéseket.  

Nyitókép: Mandiner grafika